New York-San Francisco fél év

San Francisco a Fesztiválok és a sokszínűség városa. Mondhatnánk a sokszínű fesztiválok városa is egyben. Béke fesztivál, szerelem fesztivál, meleg szerelem fesztivál és csak amolyan mezei fesztiválok sora tarkítja az őszi városképet. A minap még az eső beállta előtt a Golden Gate Parkban ingyenes koncertek voltak egész nap, Power to Peace jeligére. Mi sem lehetne ennél hippibb. A dalszövegek többsége valahol a 60-as évek derekát idézi a make love not war és a peace, meg persze az ájlávjú alkották a dalszövegek gerincét és egyben a refrént is. Olyan békesség szállta meg az egyébként alaposan beszívott népeket, mint a Pécsi Katedrálist szent este éjfelén mikor elhangzik a "Köszöntsétek egymás a béke jelével", közvetlenül az előtt hogy elindulnak a perselyek a népek közt és mindenki buxába nyúl. Szóval láv písz end hepinessz, és felettébb hangulatos és jó zenék, ahogyan az a város egész zenei életéhez is méltó, de erről már írtam. Tervezem is, hogy elmegyek az Amoeba-ba, ami egy hatalmas lemez bolt, új és használt lemezek, CD-k minden mennyiségben, ráadásul elég olcsón, mindehhez hab a tortán, hogy az ott vásárolt lemezeket féláron vissza is vásárolják, szóval nagyon rosszul semmiképp sem járhatunk. A koncert után még az éjjel le esett a zuhi, ami itt nem jellemző. Köd van, de az eső errefelé szokatlan. Ez nem jelenti az indiánnyár végét, csak egy újabb színfolt, ezúttal szürke és vizes paca. Még a koncert és az eső előtt ismét kimentem a partra a nyugatira, a dagály elvonultával, éjnek évadján. A dagály tisztára mosta a partot, a homokot apró hullámokkal fodrozta, olyan volt ez mint a cukráészsütemény tetején a vajas krémbe barázdált minta, minden lábnyom szűz homokot süppesztett a léptem nyomán, feletébb mókás volt és igencsak büdös is, mert a közelben gubasztott egy piszok nagy fóka. Nemtudom mitől olyan büdösek a fókák, mikor egész nap vízben vannak, de ez elég büdös volt. Az is lehet, hogy rozmár volt ez sokmindent megmagyarázna. A rákok meg valami bitang gyorsan szaladtak kereszben a part mentén, még szerencse, hogy noincs sok tereptárgy mert ilyen sebesen oldalazva biztosan nekiszaladtak volna. Minderről remek képek készültek, ahhoz hasonlatosak mint amit odahaza lehet kapni Balaton By Night néven, és egy nagy fekete pacát ábrázolnak. Ennek köszönhető az is, hogy ezeket a míves képeket nem teszem itt közzé. A hullámok az éjszaka feketéjében tán a holdfény miatt elképesztően fehérledtek, annak ellenére, hogy minden korom sötét volt körülöttük, a habok mégis olyan fehérek voltak mint a hó a holdfényben. Ez természetesen megintcsak nem látszik a képeken és ez nem a véletlen műve, inkább a két balkezemé meg a kamera fényérzékenységének némi hiányosságából fakadóan. Kűdtök Pénzt, veszek masinát és össze vissza fotózom a fehér habokat éccaka ígérem. A mai esős napot a tanulásnak szántam a kedvenc kávézómban, eről nem számolok be részletesen, koránt sem túl izgalmas, de annál inkább klellemes és relax, amolyan hosszantartó reggel volt az egész nap, a reggeli tejeskávénál maradtam egészen estig mikor letettem a World of Politics könyvet.